Hoffmann Rózsa: kész az új felsőoktatási törvény vitaanyaga
A tanárképzésben visszaállhat az osztatlan képzés, új finanszírozási és gazdálkodási rendszer léphet életbe, az oktatói előmenetelben elismernék a minősített gyakorlatot.
A tanárképzésben visszaállhat az osztatlan képzés, új finanszírozási és gazdálkodási rendszer léphet életbe, az oktatói előmenetelben elismernék a minősített gyakorlatot.
Elitképzéssé változtatandó tanárképzés, iskolában eltöltött hosszabb idő, új finanszírozási metódus - a többi között ezt tartalmazza az új közoktatási törvényt előkészítő anyag, amelyet a FigyelőNet ismertetett kedd reggeli cikkében. Az új felsőoktatási törvény koncepciója - a honlap szerint - rögzíti a felsőoktatásba való belépés feltételeként az emelt szintű érettségit és hosszabb távon a nyelvvizsgát.
A jelenlegi nyolcéves periódus helyett ötévenként kellene akkreditáltatni a felsőoktatási intézményeket, változna a felsőoktatási akkreditációs bizottság feladatköre és az egyetemi tanári cím megszerzésére vonatkozó eljárás a felsőoktatási törvény módosítására irányuló javaslat szerint.
A rektorok mellett más felsőoktatási intézményvezetők mandátuma is háromszor lenne meghosszabbítható, ha az Országgyűlés elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását. A javaslatot támogatta a parlament szakbizottságának kormánypárti többsége keddi ülésén.
Összeférhetetlenségi eljárást kellene indítani minden olyan egyetemi vezető ellen, aki oktatási tevékenysége mellett vezető pozíciót tölt be valamely társaságnál; a Világgazdaság által megkérdezett egyetemi vezetők szerint ennek a tavaly meghozott szabálynak a betartása lehetetlen állapotokat idézne elő.